Lisette végül

-Igazán nem számít. - válaszolta Lisette könnyedén. Michell aznap este már negyedszerre fejezte ki sajnálatát a szakításuk miatt. Lisette nem értette miért kell erre folyton visszatérni. Mitch ott volt és éppen úgy hevertek egymás mellett a hintaágyban mint mindig tették. A kockás, kicsit kutyaszagú pléd rájuk borult és ők beérték egymáshoz nyomódó testükkel, nem szorongatták egymás kezét, ahogy sohasem tették máskor sem. - Hagyd már. szükségem volt egy kis magányra. - bökte ki végül. - Tudni akartam, érezni a saját bőrömön, hogy megállok a saját lábamon. Tudni akartam, hogyan megy ez, ha sikerül, és mitől nem megy, ha nem sikerül. Érezni akartam a felelősségét és a szabadságát annak, hogy a magam ura vagyok. Ha akkor nem szakítok veled, akkor örökre egy elesett kis madár maradok, aki elég hisztis hogy folyton rá figyeljenek, ám gyáva elmenni a saját határaiig. Egyedül kellett lennem kicsit, hogy értékeljem a társaságot. És volt annyi kapcsolatom srácokkal, hogy fel tudjam mérni a saját igényeimet és tudjam, mit tudok nyújtani. El kellett távolítsalak az életemből, hogy érezzem, hogy hiányzol e ha nem vagy ott, és ha igen mi az amiben senki más nem is pótolhat.
A beállt csendben nem hallotta Mitchell lélegzetét.
-Jól vagy?
-Aha. Csak úgy emlékeztem, hogy én szakítottam veled.
Lisette zavartan megigazította a takarót magukon.
-Igen?
-Összejöttem Amberrel, emlékszel? Pearl buliján... Nem tudom miért. Olyan melegség áradt belőle, olyan vágyakozás.
-És? Jó volt? - Lisette próbált hűvös maradni.
-Elégetett... inkább felperzselt. - Mitchell elnevette magát. - Nem volt jó. Egy nagy hullámvasút volt. Hiányzott a rended. - Megkereste Lisette kezét és lassan az arcához emelte. Lisett finom bőre selymesen borult az arcára. Belecsókolt a tenyerébe, aztán elengedte, a lányra bízva hogy visszahúzza e a kezét. Lisette tétován visszahúzta.
-Szóval kirúgtál azon a ravasz nőies módon ahogy megszereztél. Úgy hogy azt higgyem, hogy én irányítok. - Mitchell újra elnevette magát. Nem volt a nevetésében keserűség vagy sértettség. Játékos, magabiztos nevetése volt, ami Lisette-ben felébresztett minden érzelmet amit valaha is érzett iránta.
-Hiányoztál. - súgta neki.
-Te is nekem. Súgta vissza Mitch.