-Na mi van veled öreg?
-Jókis. Nagy élet van.
-Folyton. Képzelem.
-Folyton. Jah.
-Csajok?
-Akadnak. Helyesek. Sok az ázsiai. Felkapon elspurizok velük. Visongnak.
-Szokásos.
-Jaj ne már!
-Más udvarol, te meg bazzeg felkapod amelyik kell és elgurulsz vele.
-Volt amelyiket elütöttem. Az annyira nem örült.
-Nem, de az is vicces volt. Emlékszel hogy ült ott?
-Jaj igen. Az a szörnyű, hogy azóta is elröhögöm magam ha eszembe jut.
-Hallom.
-De te is, basszus!
-Nem lehet nem. Le is fotóztam. Átküldjem?
-Jézus. Ne! Szegény. De szerencsére nem lett baja.
-Ez a képen nem látszik...
-Ne is folytasd.
2.
-Hallo!
-Hallo.
-Jaj de lehangolt avgy.
-Jah. Mindegy. Milyen London?
-Pont mint múltkor.
-
-
-Nem jössz ki?
-Mi?
-Gyere ki! Összespóroltam egy kis pénzt. Az utolsó két hétre kijöhetnél. Együtt mennénk haza. Hm?
-Mindig a vad ötleteid, Keyo. Basszus. Hogy mennék már?
-Hajóval hosszú lenne, de repcsival gyors.
-Repcsivel?
-Repcsivel.
-Ovi?
-Nem ez már alsós szleng.
-Ja. Jó. Nem megy.
-Gondoltam. Csak meg kellett kérdeznem, hátha most mégis.
-
-
-A húgod nincs otthon?
-Mindegy, hogy itt van e.
-Szólj anyámnak.
-Mi?
-Szólj anyámnak. Mondom.
-Nem elég bazmeg, hogy a te élerted minden rezdülését jobban tudja nálad, az én dolgaimba is beleártatnád?
-Mi van?
-Nem akarom, hogy anyád megmondja nekem, hogy mit csinálhatok és mit nem! Hogy mire van szükségem nekem vagy a húgomnak vagy az anyámnak! Nem akarom, hogy idejöjjön és a szigorú lézertekintetével kielemezze a hűtőnk tartalmát, a könyveimet vagy a fogkefém állapotát.
-Nem tudtam, hogy ennyire utálod.
-Nem utálom...
-
-
-Én is félek tőle, de néha jó, hogy bármit megold.
-Bah.
-Jó lenne ha itt lennél.
-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése